Várcsárda étterem

Kisfaludy Kert régen és napjainkban

KISFALUDY MÓR (1814-1893)

Kedves Vendégeink!
Köszöntjük Önöket a Sümegi Várcsárdában!

Ebben a házban élt Kisfaludy Mór ’48-as honvéd alezredes, aki az igazi magyar hősök sorába tartozik. Győr megyében, Téten született Kisfaludy Mihály és Noszlopy Franciska gyermekeként, 1814. április 24-én. Győri tanulmányai után katonai pályára ment, majd a bécsi magyar nemesi testőrségnél szolgált.  Végül huszár főhadnagyként a Miklós-huszárokhoz került, majd huszonhét évesen leszerelt, s Sümegre költözött. A költő Kisfaludy Sándor unokaöccse volt, nagybátyja támogatását messzemenőleg élvezte. A költő Őt szerette legjobban a családból, izzó, harcias magatartása miatt. Véleménye szerint: „Móricz igen derék fiatalember”, ezért a költő javainak nagy részét ő örökölte. A szabadságharcot megelőzően Zala vármegye szolgabírója volt.

1848. június 22-én házasságot kötött Szmodics Máriával. Ezt követően a szabadcsapat szervezése és esküje a sümegi vásártéren, s a nemzetőr zászlóalj szervezése kötötte le. A tapolcai járás nemzetőrzászlóaljával nemzetőr századosként vett részt a pákozdi csatában. A hadműveletben a sümegi század parancsnoksága mellett ideiglenesen a zászlóalj vezényletét is ellátta. A szabadcsapatból sorozott újoncokból és önkéntesekből alakította meg az 56. honvédzászlóaljat Perczel Mór tábornok felhívására. A Mura folyóhoz vonult, majd végigharcolta szabadságharcunk legfontosabb hadjáratait. A kápolnai csata során esett át zászlóalja a tűzkeresztségen, majd az isaszegi csatában tűnt ki . Ott volt a rákosmezei csatározásban, Budavár bevételénél, majd a Vágmenti támadás során már dandárparancsnokként tevékenykedett 1849. júniusában. Vitézül harcolt a zsigárdi ütközetben, majd a peredi csata első napján is.

1849. június végétől Kisfaludy más beosztást kapott, így elszakadt kedves zászlóaljától. Július folyamán Kossuth Lajos kormányzóelnök szárnysegéde volt, majd megbetegedett. Kisfaludy Mórt a fegyverletétel Aradon érte ugyan, de mégis hazajött. Sümegen nem mert maradni, így Zalagyömörőn húzta meg magát. Itt fogták el Haynau katonái, s visszavitték Aradra. 1849. október 18-án írta feleségének, hogy halálra ítélték, amit azonban kegyelemből 16 évi várfogságra változtattak. Ismerősei utánjárására két év múlva szabadult.

Keménykötésű magyar ember volt. Egy évi csendbiztosi szolgálat után végleg Sümegre költözött. Zárkózott életet élt. Deák Ferenc is felajánlotta segítségét – ő elutasította. Némaságával, a rendszert semmibe vevő magatartásával tüntetett. Nem vett tudomást róluk.
Élete utolsó éveit a Vároldalban, az ősi házban töltötte. 1893. július 10-én hunyt el, 79 éves korában.
A szabadságharc csatáit a sümegi temetőben álmodja tovább.

Köszöntjük Önt a Várcsárda Éttermében!

Grófné Papp Ilona csárdagazdasszony

II. Kategória

A főételek árai a köretek árát tartalmazzák!

Áraink forintban értendőek, az ÁFÁ-t és 10% szervízdíjat tartalmaznak.

Étlapunk a német és az angol nyelven is elérhető!

Tisztelt Vendégeink! Fél adag rendelés esetén az étel árának 70%-át számítjuk fel!
Csomagolás díja 200,- Ft/ doboz.

Érvényes: 2018. áprilistól NYITVA TARTÁS: 11.30-19.00 ÓRA (hétfő-vasárnap)


Sümeg Vára

A Sümegi Vár a környezetéből 87 méterre kiemelkedő sziklákon, 270 méter tengerszint feletti magasságban épült. Észak-déli irányban hosszan elnyúlik, épületeinek és védőfalainak szabálytalan sokszög alaprajza van. A Balaton-felvidék legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt várromja. A várat 1282-ben említi először hiteles forrás, bár a hagyomány szerint már a tatárjárás idején is állt, és IV. Béla király ekkor egy ideig itt is lakott. A XIII. századtól kezdve a veszprémi püspök birtoka volt. A XVI. században a török veszélyre való tekintettel a várat korszerűen kiépítették, megerősítették. A Dunántúli végvárrendszer fontos pontja lett, soha nem került török kézre. Mivel 1552-ben Veszprémet elfoglalták a törökök, ettől kezdve 200 éven keresztül a veszprémi püspököknek itt volt a székhelyük.

A várban 1544-es évek táján létesített katonai szolgálatot Rédey Ferenc, majd később Rédey András, akik egymással rokoni kapcsolatban állhattak. Rédey Ferenc nevét a helyi hagyomány és néhány szépirodalmi munka a török csapatok elleni harcok hőstettével övezi. Mindkét vitéz mestere volt a lesvetésnek, a bajvívásnak és a fegyverforgatás valamennyi ismeretének.

1553-ban Köves András veszprémi püspök olaszbástyákat építtetett a vár védőövének megerősítésére.  Az ő nevéhez fűződnek a vár legnagyobb építkezései.

A Rákóczi Szabadságharc idején a kuruc csapatok fontos utánpótlási helye, de 1709-ben árulás útján a császáriak kezére jut, akik 1713-ban hadgyakorlat ürügyén felgyújtották. Ezzel a tető és gazda nélkül maradt vár szomorú pusztulásnak indult.

1954-ben Koppány Tibor tervei alapján kezdte meg az újjáépítést az Országos Műemlék Felügyelőség. 10 évi gondos feltárással és állagmegóvással elejét vették a további pusztulásnak.
1989-ben kapta meg az üzemeltetés jogát a vár jelenlegi kapitánya, s az ő munkájának köszönhetően a várat folyamatosan karbantartják, építik. Az idegenforgalmi szezonban megelevenedik a vár élete, kovácsműhely, papírmerítő műhely, pékműhely működik a várudvarban, minden nap programokkal is várják az idelátogatókat.

A Sümegi Vár belső udvara régen és napjainkban


SÜMEGI VÁRCSÁRDA • HOTEL KAPITÁNY • KISFALUDY VÁRKERT

Megközelíthetőség

Kapcsolat

Keresse munkatársainkat elérhetőségeinken!

Telefon:
+36 (87) 350 924

E-mail:

Foglaljon asztalt

Ajánlatkéréshez, terem vagy asztalfoglaláshoz kérjük kattintson
a Tovább gombra!

Tovább